Érettségi vizsga

Próbaérettségi

Végzős tanulóink fél évvel az érettségi vizsgák előtt próbaérettségit tesznek. A választásuknak megfelelő közép- vagy emelt szintű, az előző évek anyagaiból összeállított írásbeli dolgozatot írnak az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelő körülmények között. Egy hónappal később szóbeli témakörök alapján szóbeli vizsgákon is részt vesznek, így még időben lehetőségük van felmérni és kiegészíteni tudásukat. Ezt a vizsgát a diákok és a tanárok is nagyon komolyan veszik, a próbaérettségin szerzett érdemjegy beleszámíthat a félévi végi osztályzatba is.

AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRÓL ÁLTALÁBAN

Öt tárgyból kell érettségi vizsgát tenni, és az öt közül négy kötelezően előírt:

-  Magyar nyelv és irodalom (külföldi állampolgároknak Magyar mint idegen nyelv)
-  Matematika
-  Történelem
-  Angol nyelv
-  Az ötödik vizsgatárgyat az érettségire jelentkező választhatja meg, ez lehet például a biológia (vagy kémia, fizika, földrajz stb.). Azon tantárgyak közül lehet választani, amelyekből az iskola helyi tanterve szerinti kötelezettségeknek eleget tett a jelentkező. A tanterv szerinti tanulmányi kötelezettségeknek eleget lehet tenni osztályozóvizsgák letételével is.

A jogszabály minden tantárgyból a következő érettségi vizsgafajtákra ad lehetőséget:

-  A rendes érettségi vizsga közvetlenül a középiskolai tanulmányok befejezésekor vagy utána, első alkalommal tett érettségi vizsga.

-  Az előrehozott érettségi vizsga a középiskolai tanulmányok befejezése előtt, egy-egy vizsgatárgyból külön letett érettségi vizsga. A tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a 12. évfolyam előtt is letehető.

-  A szintemelő érettségi vizsga a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szinten történő megismétlése. A középiskolai tanulmányok ideje alatt csak idegen nyelvekből és informatikából tehető szintemelő vizsga.

-  A kiegészítő érettségi vizsga a sikeresen befejezett érettségi vizsga után az érettségi bizonyítványban nem szereplő, új vizsgatárgyból tett vizsga.

-  Az ismétlő érettségi vizsga a korábban már sikeresen letett érettségi vizsga megismétlése egy vagy több tantárgyból, ami például a korábbi eredmények javítása érdekében válhat szükségessé.

-  A pótló érettségi vizsga a be nem fejezett rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő érettségi vizsga folytatása.

-  A javító érettségi vizsga a sikertelen érettségi vizsga megismétlése.

Érettségi vizsgaidőszakok

Évente két időszakban tehető érettségi vizsga.

A tavaszi vizsgaidőszakban az írásbeli vizsgákat májusban, a szóbeli vizsgákat pedig júniusban tartják. A pontos időpontokat évről évre miniszteri rendelet szabja meg, amely a közoktatásért felelős minisztérium honlapján jelenik meg, aztán persze sokhelyütt megtalálható. Erre a vizsgaidőszakra az összes középiskolában és az Oktatási Hivatalban is lehet vizsgára jelentkezni február 15-ig. A középiskolai tanuló a tavaszi vizsgaidőszakban csak a saját iskolájában jentkezhet érettségire, és középszinten a vizsgát is ott teszik le mindazon tantárgyakból, amelyeket az iskolában tanítanak.

Az őszi vizsgaidőszakban az írásbeli vizsgákat októberben, a szóbeli vizsgákat pedig novemberben tartják. A pontos időpontokat évről évre szintén miniszteri rendelet szabja meg. Az október-novemberi vizsgaidőszakra csak az Oktatási Hivatalban és egyes meghatározott iskolákban, az úgynevezett kijelölt középiskolákban lehet jelentkezni szeptember 5-ig.

Az érettségi vizsgatárgyak vizsgakövetelményei

A rendes, a szintemelő, az előrehozott, a kiegészítő, az ismétlő, a javító, a pótló érettségi vizsgákat a 2023. október-novemberi vizsgaidőszakkal bezárólag, a korábban a 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben szabályozott részletes vizsgakövetelmények szerint kell letennie minden vizsgázónak. Ez alól kivételt jelentenek azok, akik a 2020-ban bevezetett, módosított Nat szerint kezdték meg tanulmányaikat, és 2024-ben vagy később tennék le a rendes érettségi vizsgákat, de előrehozott vizsgát szeretnének tenni; ők ezt az új vizsgakövetelmények szerint tehetik meg 2022 tavaszán, 2022 őszén, 2023 tavaszán és 2023 őszén.

A 2024 tavaszi vizsgaidőszaktól mindenkire egységesen az új vizsgakövetelmények érvényesek.

Az érettségi vizsgakövetelmények változásának ütemezése:

1.) A 2021. október-novemberi vizsgaidőszakban a korábban a 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben szabályozott részletes vizsgakövetelmények szerint kell érettségi vizsgát tenni.
Közismereti érettségi vizsgatárgyak 2023. október-novemberi vizsgaidőszakig érvényes vizsgakövetelményei (2012-es Nat-ra épülő vizsgakövetelmények)

2.) 2022. január 1-je és 2023. december 31-e között

• A módosítás előtti Nat. szerint tanulóknak a korábban a 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben szabályozott részletes vizsgakövetelmények szerint kell érettségi vizsgát tenniük. 
  Közismereti érettségi vizsgatárgyak 2023. október-novemberi vizsgaidőszakig érvényes vizsgakövetelményei (2012-es Nat-ra épülő vizsgakövetelmények)
• A módosított Nat szerint tanulók előrehozott vizsgái ebben az időszakban már a vizsgaszabályzat 3. mellékleteként bevezetett új általános követelmények, és az ezekhez kapcsolódó új részletes követelmények szerint folynak majd.
  Közismereti érettségi vizsgatárgyak 2024. május-júniusi vizsgaidőszaktól érvényes vizsgakövetelményei (2020-as Nat-ra épülő vizsgakövetelmények)

3.) A 2024. január 1-je után és ezt követően már kizárólag a vizsgaszabályzat 3. mellékleteként bevezetett új általános követelmények, és az ezekhez kapcsolódó, új részletes követelmények szerint lehet csak érettségi vizsgát tenni. (Ez utóbbi alól kivételt képez az ágazati, ágazaton belüli specializációs vizsgáknak egy szűk köre.)
Közismereti érettségi vizsgatárgyak 2024. május-júniusi vizsgaidőszaktól érvényes vizsgakövetelményei (2020-as Nat-ra épülő vizsgakövetelmények)

Az érettségi vizsga szintjei

A középszintű érettségi vizsga lebonyolítását a középiskolák végzik, és a helyszínük is az iskola. Minden iskola csak azokból a tantárgyakból szervez vizsgát, amelyet az intézményben tanítanak. Ha egy középiskolás diák olyan tárgyból szeretne érettségizni, amelyet saját iskolájában nem tanítanak, akkor az illető tárgyból időben le kell tenni minden tanévre vonatkozóan az osztályozó vizsgákat, így nyerhető el a jog arra, hogy érettségizhessen. Ha viszont valaki már elvégezte a középiskolát, akkor jelentkezhet érettségire bármely tantárgyból, amelyet Magyarországon valamelyik középiskolában tanítanak, függetlenül attól, hogy ő maga tanulta-e valaha iskolai keretek között a kérdéses tantárgyat.

     Szinte minden tantárgyból írásbeli és szóbeli (kivéve pl. angol célnyelvi civilizáció - csak szóbeli van, matematika - csak írásbeli) része van az érettségi vizsgának. Az írásbeli feladatlap és az értékelési útmutató központilag készül, a dolgozatok javítását azonban az iskola szaktanára végzi. A szóbeli vizsgákat az iskola tanáraiból, és egy, az iskolában nem tanító elnökből álló érettségi vizsgabizottság előtt teszik le a diákok. A szóbeli vizsga tételeinek összeállítására vonatkozóan a jogszabály előírásai érvényesek, de a konkrét tételeket az iskola tanárai állítják össze. A vizsgák értékelését, pontozását a jogszabályban megadott szempontok alapján a vizsgabizottság tagjai, tehát a szaktanárok végzik.

Az emelt szintű érettségi vizsga úgynevezett külső vizsga, tehát a felkészítő iskolától és tanáraitól független. Az emelt szintű írásbeliket az iskolában vagy kijelölt külső helyszíneken kell írni, tantárgyanként a középszintű írásbelivel azonos időpontban. Az írásbeli dolgozatokat olyan független értékelők javítják, akik a tanulót nem ismerik.

Az emelt szintű szóbeli vizsga tantárgyanként más-más időpontban, külön-külön, külső tantárgyi bizottság előtt zajlik. A bizottságok tagjai nem tanítanak a vizsgázók iskolájában. Az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgák időpontja minden vizsgaidőszakban megelőzi a középszintű szóbeli vizsgákat.

Az emelt szintű írásbeli és szóbeli vizsgák helyszínéről és időpontjáról mindenkit külön levélben tájékoztat a Kormányhivatal.

Az érettségi vizsga értékelése

Vizsgatárgyanként külön értékelnek. Az elégséges osztályzatnak két feltétele van: egyrészt el kell érni az összes pontszám 25%-át, másrészt az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen külön-külön is legalább 12%-os teljesítményt kell nyújtani.

A vizsgán elért pontszámot az elérhető összpontszám százalékában fejezik ki. Az érettségi bizonyítványba a százalékérték és az ennek alapján kiszámított osztályzat is belekerül. Az emelt szinten az egyes osztályzatok ponthatárai (az elégséges kivételével) lényegesen alacsonyabbak, mint középszinten.

II. A szintemelő érettségi vizsgával kapcsolatos információk: Azok a tanulok, akik a tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt középszinten előrehozott érettségi vizsgát tettek, ezekből a vizsgatárgyakból tehetnek szintemelő érettségi vizsgát. Ezt mind a május-júniusi, mind az október-novemberi vizsgaidőszakban megtehetik. Ugyanakkor a középiskola végzős tanulói, a rendes érettségi vizsgájuk vizsgaidőszakában, ha a középiskolai tanulmányaikat a vizsgaidőszak kezdete előtt sikeresen befejeztek (vagyis az év végen nem buktak meg egyetlen tantárgyból sem), bármilyen olyan vizsgatárgyból tehetnek szintemelő érettségi vizsgát, amelyből középszintű előrehozott vizsgaeredménnyel már rendelkeznek. A sikertelen szintemelő érettségi vizsga esetében az adott vizsgatárgyból javító vagy pótló vizsgára legkorábban csak a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában lehet majd jelentkezni.

Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása.

Jogszabályok
− Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet
−  A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet
− A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
− 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről.

Tantárgyi tájékoztatók

Vizsgaleírások

Jelentkezéssel kapcsolatos további információk, jogszabályi hivatkozások:

Az érettségi jelentkezési lapot 2022. február 18-ig kell leadni. A hiánytalanul kitöltött és aláírt jelentkezési lapot – a megfelelő csatolt dokumentumokkal együtt – személyesen kell benyújtani. Az aláírás, vagy bármelyik szükséges melléklet nélkül a jelentkezés érvénytelen! A benyújtott jelentkezésnek magyarországi lakcímet, ennek hiányában magyarországi értesítési címet kell tartalmaznia. (Ez érvényes a határon túli vizsgázókra is.) A jelentkezési határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet a jelentkezési határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő.

A jelentkezési laphoz csatolandó nyilatkozatok:

Ha a vizsgázó az alábbi vizsgatárgyak valamelyikéből jelentkezik érettségi vizsgára, a Jelentkezési lap mellékletei pont alatt megtalálható, megfelelő nyilatkozatot is ki kell töltenie, és csatolnia kell a jelentkezési laphoz:

• Informatika - középszintű vizsga esetén (4/A. vagy 4/B. számú melléklet. Figyelem! A kétféle nyilatkozat közül egyet kötelező kitölteni.)
• Testnevelés - középszintű vizsga esetén (7. számú melléklet)
• Biológia - középszintű vizsga esetén (9. számú melléklet)

További információkat a kétszintű érettségiről és a vizsgatárgyi követelményekről a www.oktatas.hu (köznevelés/érettségi) honlapon talál.

Előrehozott érettségi vizsgára csak idegen nyelvekből, informatikából, fizikából, kémiából és földrajzból lehet jelentkezni (kivéve a külföldi vagy külföldi rendszerű középiskola utolsó évfolyamán tanulókat, akik bármely vizsgatárgyból letehetik az előrehozott érettségi vizsgát).

Vizsgadíjak

1. A vizsgadíj kötelezettségre vonatkozó szabályok:
   Az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsgáért, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgáért vizsgadíjat kell fizetni.
   A fizetendő vizsgadíj összege:
• Ha a jelentkező vizsgajelentkezését egy kormányhivatalba nyújtja be, a középszintű érettségi vizsgáért az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15 %-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie az Oktatási Hivatal számára (ez az összeg 2022-ben 30.000 - Ft).
• Az emelt szintű érettségi vizsgáért minden vizsgadíjra kötelezett jelentkezőnek az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25 %-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie az Oktatási Hivatal számára (ez az összeg 2022-ben 50.000 - Ft).

A fenti összegek vizsgatárgyanként értendőek.
Ha jelentkező a középszintű vizsgajelentkezését egy középiskolába nyújtja be, úgy a középszintű vizsga fent meghatározott vizsgadíját a középiskolába kell befizetni.

Emelt szintű vizsgajelentkezés esetén a vizsga díját minden esetben az Oktatási Hivatalnak kell befizetni.
A vizsgadíj befizetése az Oktatási Hivatal számlájára történhet:

• a kormányhivatalokban beszerezhető utalványon;
• banki átutalással az alábbiak szerint: Jogosult neve: Oktatási Hivatal, számlaszám: Magyar Államkincstár 10032000-00282637-00000000.

A vizsgadíj befizetéséről szóló utalvány, illetve az átutalási megbízás Közlemény rovatában fel kell tüntetni a 20-as számot, valamint egy szóköz kihagyásával az egyedi érettségi iktatószámot. Az egyedi érettségi iktatószám a kinyomtatott jelentkezés lap jobb felső sarkában található, és 15 számból áll.
A vizsgadíj befizetését minden esetben igazolni kell. Utalványon történő befizetés esetén a jelentkezési laphoz az eredeti feladóvevényt kell csatolni. Átutalással történő befizetés esetén a bank által igazolt átutalási megbízást kell csatolni a jelentkezési laphoz.

Az érettségi vizsgatárgyak és vizsgarészeik felsorolása:

(*) Szóbeli vizsgarész középszinten csak akkor van, ha az írásbeli eredménye eléri a 12 %-ot, de nem éri el a 25 %-ot!

VII. Jogi útmutató

1. A jelentkezési lapot azok tölthetik ki, akik megfelelnek az I.1. pontban meghatározott feltételeknek és rendes, kiegészítő, szintemelő, ismétlő, javító, pótló illetve a 2.8. pontban leírtak szerinti előrehozott érettségi vizsgát kívánnak tenni.
2. A jelentkezés a középiskolai illetve érettségi bizonyítvány megszerzése óta eltelt időtől függetlenül benyújtható.
3. Az érettségi vizsgát mindig az adott vizsgaidőszakban érvényes vizsgakövetelmények szerint kell letenni. Tehát a javító és pótló érettségi vizsgákat is az új vizsgarendszer szerint kell letenni.
4. Rendes érettségi vizsga a középiskolai tanulmányok követelményeinek teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt vagy megszűnését követően első alkalommal tett érettségi vizsga (100/1997. (VI. 13.) Korm. rend. 9. § (2)).
5. Kiegészítő érettségi vizsga a sikeresen befejezett érettségi vizsga után az érettségi bizonyítványban nem szereplő egyes vizsgatárgyból tett érettségi vizsga (100/1997. (VI. 13.) Korm. rend. 9. § (4)). Kiegészítő érettségi vizsgára kizárólag az jelentkezhet, aki rendelkezik már érvényes érettségi bizonyítvánnyal.
6. Szintemelő érettségi vizsga egyes vizsgatárgyakból a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése. Az érettségi bizonyítvány átadásáig ugyanabból a vizsgatárgyból szintemelő érettségi vizsga egy alkalommal tehető (100/1997. (VI. 13.) Korm. rend. 9. § (6)). A tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szintemelő érettségi vizsgát a magyarországi középiskolában tanított idegen nyelvekből, továbbá informatikából lehet tenni.
7. Ismétlő érettségi vizsga az érettségi bizonyítvány kiadása után iskolai felvételi kérelem elbírálásához vagy más okból egyes vizsgatárgyból a korábban sikeresen letett érettségi vizsga azonos szinten, illetve az emelt szintű vizsga középszinten történő megismétlése (100/1997. (VI. 13.) Korm. rend. 9. § (9)). Ismétlő érettségi vizsgára az jelentkezhet, aki rendelkezik már érvényes érettségi bizonyítvánnyal.
8. Javító érettségi vizsga a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a megkezdett, de tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt sikertelen rendes, előrehozott, pótló és az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti szintemelő érettségi vizsga megismétlése (100/1997. (VI. 13.) Korm. rend. 9. § (8)). Javító érettségi vizsgára történő jelentkezés esetén azokat a vizsgatárgyakat is fel kell tüntetni a jelentkezési lapon, amelyből a vizsgázó már rendelkezik érettségi eredménnyel. Ezeknél a vizsgatárgyaknál a jelentkezési lapon a „A vizsgatárgyból érettségi eredménnyel rendelkezem” felirat alatt kell jelezni a már meglévő érettségi eredmény tényét a megfelelő oszlopban (hagyományos rendszerben; középszinten vagy emelt szinten) az „igen” szó feltüntetésével. Ezt követően az „Érettségi bizonyítványomba az előző rovatban jelzett eredményem feltüntetését kérem” oszlopban ki kell választani, hogy melyik vizsgaeredmény feltüntetését kéri az érettségi bizonyítványba. Annál a vizsgatárgynál, amelyből a vizsgázó javító vizsgára jelentkezik, a vizsga fajtáját javítónak kell megjelölni, a korábbi elégtelen „eredmény” beszámítását természetesen ebben az esetben nem kell kérni.
9. Pótló érettségi vizsga a vizsgázónak fel nem róható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, ismétlő, javító érettségi vizsga folytatása (100/1997. (VI. 13.) Korm. rend. 9. § (7)). Azoknak a vizsgázóknak, akik még nem rendelkeznek érettségi bizonyítvánnyal, pótló érettségi vizsgára történő jelentkezés esetén, azokat a vizsgatárgyakat is fel kell tüntetniük a jelentkezési lapon, amelyből van már érettségi vizsgaeredményük. Ezeknél a vizsgatárgyaknál a jelentkezési lapon a „A vizsgatárgyból érettségi eredménnyel rendelkezem” felirat alatt kell jelezni a már meglévő érettségi eredmény tényét a megfelelő oszlopban (hagyományos rendszerben; középszinten vagy emelt szinten) az „igen” szó feltüntetésével. Ezt követően az „Érettségi bizonyítványomba az előző rovatban jelzett eredményem feltüntetését kérem” oszlopban ki kell választani, hogy melyik vizsgaeredmény feltüntetését kéri az érettségi bizonyítványba. Annál a vizsgatárgynál, amelyből a vizsgázó pótló vizsgára jelentkezik, a vizsga fajtáját pótlónak kell megjelölni, a korábbi elégtelen „eredmény” beszámítását természetesen ebben az esetben nem kell kérni.
10. Előrehozott érettségi vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt, a helyi tantervben a jelentkező számára az adott tantárgyra vonatkozóan meghatározott követelmények teljesítését követően a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május-júniusi vizsgaidőszakában letett érettségi vizsga, amelyre a magyarországi középiskolában oktatott idegen nyelvekből, továbbá informatikából kerülhet sor (100/1997. (VI. 13.) Korm. rend. 9. § (3)). Továbbá a sikertelen előrehozott érettségi vizsgát vagy a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőzően tett szintemelő érettségi vizsgát követően az adott vizsgatárgyból javító és pótló vizsgára legkorábban a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakára vonatkozóan lehet jelentkezni. Előrehozott érettségi vizsgára jelentkezhet továbbá a kormányhivatalnál bármely érettségi vizsgatárgyból a május-júniusi vizsgaidőszak vonatkozásában az a vizsgázó, aki a kérelem benyújtásának időpontjában külföldi vagy külföldi rendszerű középiskola utolsó évfolyamán folytatja tanulmányait (100/1997. (VI. 13.) Korm. rend. 12. § (16)).
11. A 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet 6. § (7) bekezdése szerint a vizsgázót a szakértői bizottság véleménye alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból középiskolában mentesítették az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés, minősítés alól, akkor az adott tantárgy helyett a vizsgázó egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát. (Ha a tanulói jogviszony megszűnése után következik be olyan állapot, amely alapján a sajátos nevelési igény megállapításának lenne helye, a 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet 12. §-ának (6), (7) és (9) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fogyatékosság megállapítását szakorvos által kiállított igazolással kell bizonyítani.) A vizsgázó részére – amennyiben a tanuló tudásának értékelésénél az a középiskolai tanulmányok során is engedélyezett volt – engedélyezni kell az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, és biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt.

Általános tudnivalók a vizsgákról

• A vizsgázók az érettségi vizsga minden eseményére, az írásbeli vizsgára, a szóbeli vizsgára, a tájékoztató értekezletre és az eredményhirdetőre is ünnepi öltözetben jelennek meg.
• Az érettségi vizsgáról (írásbeliről, szóbeliről) elkésni nem lehet. A vizsgázó úgy induljon el, hogy legalább 30 perccel a vizsga kihirdetett időpontja előtt a vizsga helyszínén legyen. Nem indokolhat késést sem közlekedési akadály, sem bármilyen személyes mulasztás vagy gondatlanság (csak egészen kivételes esemény, pl. természeti katasztrófa, közlekedési sztrájk stb.) Ha a vizsgázó neki felróható okból elkésik, vagy távol marad, vagy engedély nélkül eltávozik a vizsgáról, akkor az adott tárgyból (egy másik vizsgaidőszakban) csak javítóvizsgát tehet.
• Az egyes tantárgyak követelményeiről, segédeszközeiről, a vizsga formájáról a http://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi honlapon található részletes információ, valamint a felkészítő-vizsgáztató szaktanárok adnak útbaigazítást

Írásbeli vizsga 

• Az írásbeli vizsgák előtt fél órával a kijelölt helyen kell gyülekezni.
• Ha a vizsgázó a megengedett segédeszközökön kívül bármit (könyvet, táskát, elektronikus eszközöket, pl. mobiltelefont stb.) elvisz a vizsgára, akkor azt a felügyelő tanár által meghatározott helyre kell tennie (a mobiltelefont, okosórát kikapcsolt állapotban), és csak a vizsga befejeztével veheti ismét magához.
• A vizsganap kezdetekor a felügyelő tanár mindegyik vizsgateremben megállapítja a jelenlévők személyazonosságát. Ezt követően ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, az elkövetett szabálytalanság következményeit, majd kiosztja a feladatlapokat.
• Az írásbeli vizsgán csak a központilag kiadott feladatlapon, valamint a vizsgát szervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színű tintával (golyóstollal) kell elkészíteni.
• Az íróeszközökről és a segédeszközökről a vizsgázók gondoskodnak. A segédeszközöket a vizsgázók egymás között nem cserélhetik.
• A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét és osztályát.
• A borítékokat névre és vizsgára szólóan előkészítjük, (feltűntetjük a tanuló nevét, osztályát, a vizsga megnevezését, vizsga szintjét és a vizsgatárgy dátumát).
• Az írásbeli vizsga alatt a helyiséget csak indokolt esetben lehet elhagyni, egyidejűleg csak egy vizsgázónak. A folyóson a felügyelő tanár gondoskodik arról, hogy a vizsgázók ne kerülhessenek kapcsolatba senkivel.
• A helyiséget elhagyó vizsgázó átadja vizsgadolgozatát a felügyelő tanárnak, aki a távozás és a visszaérkezés pontos idejét arra rávezeti.
• Ha a felügyelő tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó vizsgadolgozatát, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki más színű tollal folytathatja az írásbeli vizsgát. A felügyelő tanár a folyóson lévő felügyelő tanár útján értesíti az intézményvezetőt.
• Ha szaktanár a vizsgadolgozatok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az intézményvezetőt.
• A vizsgadolgozatot és az útmutatót a vizsgázó, a vizsgabizottság elnökéhez történő megküldés előtt az iskola képviselőjének jelenlétében megtekintheti, azokról kézzel vagy elektronikus úton másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet. A vizsgázó kérésére a vizsgadolgozatáról másolatot kell készíteni. A megtekintésre, a másolat készítésére egy munkanapot – nyolc órát – kell biztosítani. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig – tizenhat óráig – adhatja le. Az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén egy napon belül lehet igazolási kérelmet előterjeszteni. Észrevétel kizárólag az útmutatóban foglaltaktól eltérő javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetében tehető.
• A feladatsorok a javítási-értékelési útmutatókkal együtt, a vizsgát követő napon kerülnek fel az Oktatási Hivatal honlapjára (https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/feladatsorok)

A szóbeli vizsga 

• A szóbeli vizsga – beleértve a tételhúzást is – reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizennyolc óráig tarthat.
• A vizsgázónak legalább harminc perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén.
• A szóbeli vizsgára a vizsgázónak csak tollat kell hoznia, minden segédeszközt a vizsgahely bocsát a rendelkezésére. .A vizsgaterembe érkező vizsgázó először menjen a bizottság asztalához, köszönjön az elnöknek és a tanároknak, és a kapott utasítás szerint húzzon tételt. A tétel számát azonnal, hangosan mondja be az elnöknek és a vizsgáztató tanárnak. Ezután vegye magához a tétel kidolgozásához igénybe vehető segédeszközöket.
• A szóbeli vizsgán a vizsgázónak szabadon, önállóan beszélve kell a tételben kapott feladatot megoldania. A vizsgabizottság tagjai (első sorban a kérdező tanár) csak akkor szólhatnak közbe, ha a vizsgázó súlyosan téved, vagy ha elakad. Egy felelet időtartama legfeljebb 15 perc lehet. A vizsgázónak hangosan, valamennyi vizsgabizottsági tag számára hallhatóan kell beszélnie.
• Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele.
• A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság tagjai közül egyidejűleg legalább háromnak – az elnöknek és a vizsgabizottság két tagjának – jelen kell lennie.
• Minden vizsgázónak – az idegen nyelv kivételével – vizsgatárgyanként harminc perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania.
• A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik.
• Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatárgyból történő tételhúzás előtt, szükség esetén a vizsgahelyiséget rövid időre elhagyhatja.